A KAPOCS Hungarostudy 2021 vizsgálattal kapcsolatos tematikus számát tartja kézben a kedves Olvasó. A Hungarostudy lakossági felméréseket Kopp Mária és Skrabski Árpád indították el. Az 1988-as első felmérést (ekkor még nem Hungarostudynak hívták) 1995-ben, 2002-ben, 2006-ban és 2013-ban újabb felmérések követték. A vizsgálatsorozatban Mária, Árpád és tanítványaik arra kerestük a választ, hogyan befolyásolják a testilelki egészséget pszichológiai és szociális tényezők. Nagy újdonsága volt a Hungarostudynak, hogy nemcsak a negatív pszichológiai tényezők (pl. szorongás, reménytelenség) szerepét igyekezett tisztázni (bár ebben is maradandót alkotott), hanem azt is, hogy az olyan pozitív tényezők, mint az élet értelmébe vetett hit, a spiritualitás vagy éppen a társaktól való támogatottság hogyan hat az egészségre. És az eredményekben természetesen számos demográfiai tényező is megjelent, amilyen a családi állapot, a jövedelmi helyzet, az iskolázottság, vagy éppen az, hogy valaki városban vagy falun lakik-e? A Hungarostudy vizsgálatok megjelenítették fontos betegségek, az egészségi állapot színvonala, a társadalmi helyzet és a mindezekkel kapcsolatos pszichológiai viszonyrendszer bonyolult összefüggéseit, nemcsak felhívták a figyelmet az összefüggések létezésére, hanem arra is rámutattak, hogy az egészség megőrzése valójában társadalmi-kulturális feladat is. Ezek az eredmények számos hazai és nemzetközi kutatást indítottak el a témában és méltán világhírű kutatóvá tették Kopp Máriát, akinek tiszteletére a 2022-es évet (születésének 80., halálának 10. évfordulóját) Kopp Mária-emlékévként hirdettük meg.
A Hungarostudy vizsgálatok eredményeinek hazai, magyar olvasójaként tükörképet kaptunk hazánk és kultúránk lelki egészségi állapotáról, arról, hogy a kockázatot vagy éppen védelmet jelentő pszichológiai tényezők milyen arányban vannak jelen hazánkban és ezen belül közösségeinkben. Tükörképet kaptunk tehát a Magyar Lelkiállapotról (ezt a címet adta Kopp Mária és Skrabski Árpád az eredményekből készült kötetnek), miközben fontos kapaszkodókat is. Kapaszkodókat azzal kapcsolatban, merre induljunk, ha javítani akarjuk 2 a magyar lelkiállapotot. Milyen kár, hogy 2013-as vizsgálatot Mária és Árpád már nem élhették meg… Haláluk után azonban a „mű” (egy kutatási program hatalmas szellemi-intellektuális teljesítmény) tovább élt, és most abban a helyzetben voltunk, hogy a Mária és Árpád szellemi örökségét továbbvivő intézmények, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete kutatói 2021-ben újabb Hungarostudy vizsgálati panelt alkothattunk és vizsgálhattunk meg. Ennek legfontosabb eredményeit tartalmazza ez a KAPOCS-szám. 2021 időben is távol van 2013-tól, de ha a világban történt változásokat tekintjük, akkor a távolság még nagyobb.
A felmérés a COVID pandémia harmadik és negyedik hulláma közti „szünetben” készült, egy korábbiakhoz képest jelentősen megváltozott világban. A kutatás segítségével képet kapunk az aktuális nehézségekről, de azokról az erőforrásokról és pozitív jelenségekről is, amelyekre érdemes alapozni. Az eredmények megmutatják, hogy milyen hangulati állapot jellemzi a magyarokat, mennyire és kik számára jelent problémát a munka és családi kötelezettségek összeegyeztetése, a párkapcsolat vagy annak hiánya hogyan hat a testi-lelki jóllétre és a jövőtervekre – csak hogy néhány, jelen kötetben is megjelenő témát említsünk. Fontos, hogy látókörünkbe kerüljenek ezek a folyamatok, jelenségek és problémák, elsősorban azért, mert az adatok mögött emberek, családok állnak, akik közül sokan segítségre szorulnak, és a segítség jobban megtervezhető, ha tudjuk kiknek, hol, hogyan lehetne segíteni. Nem lennénk Kopp Mária és Skrabski Árpád szellemi örökösei, ha nem próbálnánk képet kapni erőforrásainkról – hiszen ezek azok, amelyekhez egy közösség nehézségek esetén nyúlhat, és amire tagjai támaszkodhatnak. Ilyen erőforrások a párkapcsolatok, a gyermekek vállalása és nevelése, és maga a család, a családi kapcsolatrendszer megtartó közege. De képet kapunk arról is, hogyan gondolkodunk ma Magyarországon a spiritualitásról, közösségről, és hogyan használhatjuk ezt erőforrásként.